Precision nutrition to improve the efficiency, are there any reserve?
Cost of animal nutrition and feeding is approximately 70% of the total cost. The question arises whether there is any possibility to reduce the feeding costs. The aim of the presentation is to highlight the advantages and the saving through precision nutrition as regards the feed cost. Furthermore it introduces what kinds of tools are available to estimate the actual nutrient requirement of a herd or a flock, how much could be the difference if the diets are formulated according to the concept of precision nutrition compared to a classical system.
Mivel az állati eredetű élelmiszer alapanyag előállítás közel 70%-át a takarmányozási költségek teszik ki, ezért felmerül a kérdés, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával ilyen mértékű megtakarítás érhető el. Az előadás célja bemutatni azokat a lehetőségeket, melyek a korábbi technológiák alkalmazásával nem lehetett kihasználni, de a precíziós rendszerek elemeinek adaptációjával a mindennapi gyakorlat részévé válhatnak és csökkenthetik a takarmányozás költségeit. A precíziós takarmányozás több ponton is költséghatékonnyá teszi a termelést: 1) kisebb biztonsági rátartás alkalmazása a receptúra készítés során az alapanyagok és a keveréktakarmány táplálóanyag tartalmának pontosabb ismerete révén, 2) statikus adatok helyett dinamikus értékek használata az állatok táplálóanyag szükségletére, 3) a fázisok számának és hosszának megválasztása és 4) a precíziós etetők használatával az optimális takarmányfelvétel biztosítása. A receptúrakészítés során a keveréktakarmányokat úgy állítjuk össze, hogy azok táplálóanyag tartalma megfeleljen az állatok igényének. Ahhoz azonban, hogy a receptúra formulázását minimális (~3%) rátartással lehessen végezni az szükséges, hogy az alapanyagok és a kész keverékek táplálóanyag tartalmáról reális és naprakész információnk legyen. Ezen információt a NIR technika alkalmazásával szerezhetjük meg (van Kempen és Simmins, 1997). Adott genotípus és optimális környezeti feltételek között a takarmányértékesítés akkor javítható, ha az állatok által elfogyasztott takarmány táplálóanyagainak (pl. aminosav, P) nem hasznosuló hányadát csökkentjük. Az állatok táplálóanyag szükségletét hazai és nemzetközi ajánlások, valamint a tenyésztő cégek ajánlásai alapján is meg lehet határozni, azonban ezen statikus adatok a precíziós takarmányozás során csak fenntartással kezelhetők. Ma már több olyan szoftver is rendelkezésre áll (AUSPIG®, InraPorc®, AvianESP®, EFG®, NRC, 2012), illetve fejlesztés alatt van (https://www.feed-a-gene.eu/), mely képes egy adott állat vagy állomány teljesítménye alapján megadni a napi táplálóanyag szükséglet értékeit. Ezen dinamikus modellek alapján a termelés során alkalmazott fázisok számát növelni lehet, így biztosítva azt, hogy a változó táplálóanyag szükségletet a lehető legpontosabban elégítsük ki. Amennyiben a modell segítségével karakterizálni tudjuk egy adott genotípus növekedési dinamikáját és termelési potenciálját, akkor a napi szükséges táplálóanyag mennyiség kiszámolható különböző takarmányfogyasztás esetén is. Ennek pl. nyári melegben van jelentősége, mikor az állatok étvágya csökken. A precíziós etetőberendezésekkel az állatok egyedi fejadagot kapnak, melynek elfogyasztását a készülék regisztrálja, az adatokat tárolja és feldolgozza, probléma esetén jelezést küld a felhasználónak. A precíziós etetőberendezésekkel a kocák hosszú hasznos élettartama és életteljesítménye mintegy 5-10%-kal javítható még jó telepi gyakorlat esetében is. A baromfitartásban az egyedi etetésnek létjogosultsága van a hústípusú szülőpárnevelésben és tartásban, hiszen a hagyományos technikákhoz képest a madarak szétnövését, az állományok heterogenitását csökkenteni lehet. A szerző részt vesz a H2020 kutatási program által finanszírozott Feed-a-Gene projektben (N° 633531).
